Magyar szerkezettár

kap

ts (és tn) ige

1. valamit adnak neki, és így az az övé lesz, ill. részesül benne. ajándékot kap; előleget kap (valamire); ajándékba kapta; időt kap (valamire); ▸ szobrot kap ▸ hangot kap valami | ▸ valamennyit egy, két hónapot, évet kap

2. valami eljut hozzá, amit küldtek neki. levelet kap; ▸ kézhez kap valamit ▸ labdát kap | <közlést, utasítást> tudtára adnak. parancsot kap valamire; azt a feladatot kapta, hogy ... | valamit megtud, megtapasztal. valamiből ízelítőt kap.

3. valamilyen hatás éri. fényt kap. | (t. n. is ) biz <kif-ekben:> (büntetésül) megverik, megszidják stb. verést kap; majd kapsz ezért (a fenekedre)! | ▸ ütést, rúgást kap | < (gyak. terpeszkedő) kif-ekben:> kezelésére valamilyen eljárást alkalmaznak. permetezést kap ( helyesebben: permetezik).

4. <az erd. m-ban:> talál, észrevesz, meglel valakit, valamit. sehol nem kapta a kulcsot. | sikerül találnia valamit, amit vásárolna, ill. (pénzért) igénybe akar venni. már kapni epret; nem kaptam taxit.

5. vmely eljárás eredményeként valamihez jut. ha a 10-et osztjuk 3-mal, törtet kapunk.

6. <betegséget> szerez, az lesz úrrá rajta. náthát kaptam. | <érzelem, indulat> erőt vesz rajta. dührohamot kap; ▸ kedvet kap valamire

7. hirtelen megfog, megmarkol, átkarol valakit, valamit. derékon kap valakit. | ▸ szájába, foga közé kap valamit | ▸ puskavégre kap valakit, valamit

8. hirtelen fölemel. vállára kapta a zsákot. | ▸ magára kap valamit | ▸ kapja magát | vmerre hirtelen elfordít. balra kapta a fejét.

9. véletlenül, váratlanul vhol ott talál, ott ér valakit, valamit. a mezőn kapott bennünket az eső. | ▸ valamin kap valakit ▸ azon kapja magát, hogy

10. tn hirtelen vhova nyúl. a szívéhez kapott. | tn ▸ valamibe kap | tn ▸ valakinek a szavába kap | tn ▸ észbe kap

11. tn ▸ valamibe kap hol ebbe, hol abba kap.

12. tn nép utazás végett hirtelen fellép, felugrik valamire. lóra kap.

13. tn <kif-ekben.> ▸ valamire kap a) irod lábra áll; b) meggyógyul; c) ismét kedvező helyzetbe jut; d) gyak. pejor elterjed, elharapódzik; ▸ kaszára, kapára kap ▸ kapva kap két kézzel kap valamin

14. tn nép vhova odaszokik. a vetésre kaptak a tyúkok. | rákap valakire. nagyon az apjukra kaptak a gyerekek.

[?hangut ]

____________________

fajta/valakinek

→ fajta ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ valaki ⊕ -nak/-nek

fajta

I. fn

1. biol a fajon belüli, termesztés, tenyésztés útján létrejött kisebb csoport (cultivar). a ló fajtái.

2. embereknek bizonyos (rokonsági) kötelékek alapján összetartozó közössége. ő is a mi fajtánk. | ▸ az emberi fajta

3. azonos jellegű dolgoknak, jelenségeknek a többitől járulékos vonásaiban különböző osztálya, csoportja. a bor fajtái.

4. valamilyen fajtát (jellegzetesen) képviselő egyed. az apja fajtája.

II. mn <a megnevezett> fajtájú; -féle. jámbor fajta tehén.

[↔faj ]

/[Hyph:Slash]

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-nak/-nek

rag

I. hat-rag

1. valami felé, valaminek az irányában. délnek [fordul]. | valami felé, úgy, hogy hozzáér, beleütközik. a falnak [ment].

2. valamilyen célra. [jó lesz] tüzelőnek.

3. valamilyen állapotba, minőségbe (jutva, juttatva). szegénynek [született]; elsőnek [jött]; orvosnak [tanul].

4. (szóismétlő szerkezetekben) a jelzett tulajdonság, minőség tekintetében. jónak [jó].

5. tulajdonául, ill. részére, számára. [pénzt ad] a fiának. | javára, ill. kárára. [használ, árt] a hírének. | <közlést, jeladást jelentő igék mellett:> valakihez intézve, valakinek szánva. [szól, int] a fiának.

6. <a kell, lehet, szabad igék mellett, a cselekvő (személy) megjelölésére.> apámnak [el kell mennie].

7. <birt szjeles alannyal, annak megjelölésére, akire, amire az állítás vonatkozik.> a lánynak [szőke haja van].

8. valakinek, valaminek a szempontjából. jóskának [mindegy].

9. <vonzatként.> [örül] a sikernek; [megfelel] az előírásnak.

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

____________________

szavába

→ szó ⊕ birtokos személyjel ⊕ -ba/-be

szó¹

1. a nyelvnek meghatározott hangalakú és jelentésű, viszonylag önálló egysége. ▸ szó szerint ▸ szóról szóra ▸ szóról szóra egy szóig az utolsó szóig | ennek írott alakja. kihúz egy szót.

2. beszéd, beszélgetés. folyik a szó valakiből; ▸ a szó köztünk maradjon ▸ se szó, se beszéd ▸ kifogy a szóból ▸ szóból szó kerekedik ▸ szaván szavánál fog valakit ▸ ad valakinek a szavára ▸ kiforgatja valakinek a szavát ▸ kevés szóval él ▸ szavadat ne feledd felejtsed! | intelmet, tanácsot, kérést v. parancsot tartalmazó mondás. ▸ szót fogad ▸ szóvá tesz valamit | élőszó <az írással ellentétben>. szóban és írásban. | rég vmely nyelv. német szóra oktat.

3. beszélgetés, vita, tárgyalás. szó esik valamiről; szóba elegyedik valakivel; ▸ egy-két szóra | ▸ szó van valamiről a becsületről van szó! | ▸ szó sincs róla szó se róla, szép, de drága.

4. felszólalás, hozzászólás, ill. az ehhez való jog. szót kér, kap. | beleszólás. ▸ szava van valakinek valamiben ▸ csak egy szavába kerül valakinek valami

5. ígéret. megtartja a szavát.

6. kifejezés, szóhasználat. keresetlen szavak; ▸ erre nincs szó ▸ a szavakba valakinek a szavaiba kapaszkodik | ▸ nagy szó

7. nép beszéd- v. énekhang. a szava is eláll. | ritk állat, kül. madár hangja. | vál tárgy, eszköz v. természeti jelenség hangja. az ágyú szava. ▸ egy szó annyi mint száz ▸ száz szónak is egy a vége ▸ szó éri a ház elejét

[ fgr ]

szó²

fn zene

a szolmizálásban: bármely dúr hangsor 5. hangja.

[ nk:lat ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-ba/-be

____________________

a → az

A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4